Miért félünk a megújulástól?

Azonnal jöhet a válasz, hogy „én nem is félek, hisz folyamatos megújulásban vagyok!” Igen, ez lehetséges. Hisz mindenkinek más definíciója lehet a megújulásról.

Én itt most nem a haj- és körömszín megújulásra gondolok, vagy egy kis stílustanácsadás utána gardróbrendezésre. Igen, az is nagy dolog, ha merünk változtatni. Mert nekem például bevált a körömlakk színekből egy, és azt az egyet váltogatom folyamatosan – csak hogy egy kis humorral oldjam azt, amihez most vegyünk egy mély lélegzetet.

Nézzük meg, hogy mi van az érzéseinkkel, a szokásainkkal és a tanult-örökölt mintáinkkal, hiedelmeinkkel? Ott, hogy vagy Te a megújulással?

Mit tanultál meg arról, hogy milyen a megújulás, a változás? Mi történt akkor, ha „neked sikerült”, „te más voltál, mint a többiek”?

Ez amúgy mindenkire igaz. Mármint, hogy nem vagy egyforma senkivel, hisz te egy egyedi és megismételhetetlen NŐ vagy!

Sajnos azonban a sorból való kilógást legtöbbször nem piros ponttal, hanem büntetéssel, illetve a velünk egykorú vagy „menőbb” kedves kis csajok megszégyenítéssel „díjazták”. Ha te előtte léptél meg valamit, akkor elkezdtek ítélkezni, pellengérre állítani, vagy a mostani közösségi média bullying szokásokról nem is beszélek. Ilyenkor pont az a célja ennek a kedves (főleg) hölgynek (a magyarországi tapasztalataim alapján), hogy mivel ő nem érzi magát jól ettől, azaz kevesebbnek, sikertelenebbnek érzi magát, ezért azt szeretné, hogy te is így érezz.