Hogyan lépj szintet az életed bármely területén?

Te tudod, hogy mi kell ahhoz, hogy szintet lépj?

• Szintet lépj a magánéletedben?
• A vállalkozásodban?
• A párkapcsolatodban?

Takács Timi vagyok, női Mentor, művész-coach, és a saját példámon keresztül megmutatom neked, hogy bármi lehetséges.

Az elmúlt tizenpár évben folyamatosan önismeretben voltam, eleinte magamtól próbáltam az ismereteket megszerezni, autodidakta módon, könyvekből, hanganyagokból. Aztán amikor rájöttem, hogy ez így nem elég, nem segít úgy, ahogy szeretném, segítőkkel dolgoztam együtt.

Sok-sok technikát kipróbáltam…

Ha átgondolom ezt a hosszú időt, mennyi mindenen mentem át, mennyi traumát éltem meg és aztán dolgoztam fel, és közben jöttek elő újabb és újabb élmények a gyermekkoromból, a fiatalkoromból, a felnőttkoromból, amiket eddig elnyomtam, de muszáj volt velük szembesülnöm ahhoz, hogy tovább tudjak lépni.

Arra jöttem rá – ez a felismerés egyébként tegnap délelőtt született meg bennem – miközben teregettem a ruhákat, hogy minden egyes szintlépésemet megelőzte az, hogy kiléptem a komfortzónámból.

Volt például egy nagy félelmem… Nagyon féltem a kígyóktól.

Tavaly nyáron, amikor a Mátrában töltöttük az egyik hétvégét, három kígyót is láttam körülbelül egy óra leforgása alatt és teljesen bepánikoltam. Mondtam a páromnak, hogy én most haza akarok menni, csomagoljunk azonnal, nekem elég volt, én nem akarok több kígyót látni. Induljunk azonnal! Persze nem mentünk haza… Így muszáj volt átgondolnom ezt a helyzetet, hogy hogyan is tudnék én ezen túllépni, és ki kellett lépnem a komfortzónámból ehhez…

Te mit tettél volna hasonló helyzetben? És mit gondolsz, én mit csináltam?

Először is visszasétáltam, megkerestem azt a kígyót, akit láttam pár perccel ezelőtt és néztem őt, figyeltem őt perceken keresztül. Ez nagy szó volt tőlem, hiszen eddig mindig elmenekültem, ha megláttam egyet is. De ez még nem volt elég, tudtam, hogy még dolgoznom kell ezen, és ekkor jött szembe velem egy pár napra rá egy pályázat, ahol egy gyíkot kellett megfesteni, az volt a pályázati feladat. Nem volt kétség, ez a pályázat nekem való, szeretem a gyíkokat, mindig megállok, ha látok egyet és nézem, hogy napozik, hányféle színben pompázik. Tehát nekiültem, és ahogy festettem a gyík fejét rájöttem, hogy igazából ugyanúgy néz ki, mint a kígyó.

Te észrevetted már ezt a hasonlóságot?

Megkérdeztem magamtól, hogy oké, tök ugyanúgy néz ki, de akkor mégis miért van az, hogy míg a gyíkot szépnek tartom, nincs vele problémám, perceken keresztül tudom nézni, sőt volt olyan gondolatom, hogy itthonra is veszek egyet, mégis miért utálom a kígyókat?

Ha te is utálod, gondold át, hogy miért érzel így?

Ahogy ezt a kérdést feszegettem magamban, megvizsgáltam, hogy milyen érzések, gondolatok jönnek fel bennem. Undorító, nyálkás, veszélyes, ijesztő, gonosz… Szembesültem azzal, hogy az a bajom velük, hogy nincs lábuk, és valamiért ettől a ténytől félelmetesnek tartom őket. 

Neked van-e olyan állat vagy bármi egyéb, amitől ennyire félsz? Próbáltál-e már vele megbarátkozni? Ha igen, hogy sikerült? Mit tettél azért, hogy sikerüljön?

Ez egy nagyon erős sztorim volt, de emellett persze volt még sok ilyen komfortzóna átlépésem. Ami talán a legnagyobb hatással volt rám az még kettő, amit itt most szeretnék kiemelni. 

Az egyik, amikor úgy éreztem, hogy egyedül már nem tudok továbblépni, megakadtam, hiába tudom, hogy mi az életfeladatom, de nem tudok valamiért kiteljesedni benne. Van valami fal, amit nem tudok ledönteni, de az okát nem tudom egyedül megtalálni. Ekkor úgy éreztem muszáj segítő szakembert keresnem, és befizettem egy 1 millió Ft-os traumaoldó coaching folyamatra. Éreztem, hogy nekem kell ez a munka, és attól a hölgytől – ma már a mentoromnak és talán a barátnőmnek is mondhatom – Murányi Edinától kell, aki ezt kínálta. 

Nem volt ennyi pénzem, de tudtam, hogy meg fog érkezni rá az összeg, mert biztos voltam benne, hogy ez a belső munka fog engem előrébb vinni a vágyott célom felé. És így is lett, megteremtődött rá a pénzösszeg és hatalmas változásokat értem el ennek az önismereti munkának a segítségével. Talán ennek köszönhetem, hogy ma az vagyok aki, és szerénység nélkül mondhatom, hogy olyan hatékonyan tudok segíteni a Hölgyeknek, ahogy talán kevesen ebben az országban.

Te éreztél már hasonló hívást?

A legfrissebb komfortzóna átlépésem pedig az „élőzés”. Nagyon sokáig csak írásban kommunikáltam a social média felületein, mert annyira idegennek éreztem azt, hogy egy monitornak, egy monitorral beszélgessek. Nagyon ritkán posztoltam ugyan egy-egy videót, de azokat is többször vettem fel, mire úgy döntöttem, hogy elfogadható. 

Viszont egy pár hete hívást éreztem arra, hogy muszáj kilépnem a fénybe és elkezdenem élőben is kommunikálni, illetve még több videós anyagot készíteni, mert azt látom, hogy erre a fajta edukációra jobban van igény.

Belementem ebbe is mélyebben, hogy vajon mi lehet ennek az oka, megfigyeltem magamon is, hogy bár én nagyon szeretek olvasni és rengeteg hosszú bejegyzést is elolvasok, de azt láttam a környezetemben nagyon kevés ember van, aki erre hajlandó. Aminek valószínűleg az az egyik oka, hogy mindenki siet állandóan, tele van feladatokkal és nincs ideje arra, hogy megálljon és olvasson. Viszont egy videót azt tud menet közben, akár munkálkodás közben is hallgatni. Nem is feltétlenül kell nézni, hiszen itt a hallgatáson van a fókusz, hallani kell az információkat, amiket a videóban közöl az előadó, a szakértő. 

Ez abszolút igaz rám is, mert sokszor a mentorom vagy az általam szeretett, követett szakértők, pszichológusok hanganyagait például séta vagy utazás közben, vagy akár a konyhában főzés, mosogatás közben szoktam hallgatni.

Szóval, amit szeretnék hangsúlyozni ezek után, az az, hogy:

• MERJ kilépni a komfortzónádból!
• MERJ olyan dolgokat kipróbálni, amiket eddig még nem tettél meg!
• MERJ újabb módszereket kipróbálni!
• MERJ új, számodra még ismeretlen szakértők segítségét kérni, ha egyedül nem megy a szintlépés!
• MERJ elindulni a változás felé!
• MERJ DÖNTENI!

Az előbbi példákban – és ez csak egy pár volt a sok közül – te is láthatod, érdemes, megéri befektetni az idődet, az energiádat és a pénzedet, mert ezek nélkül nem lehet elérni a kívánt fejlődést.