Mérgező kapcsolatok vonzásában

Picture of Burinda Veronika

Burinda Veronika

Asztrológus, író, önismereti tréner

Cikk megosztása

Miért találjuk magunkat olykor ugyanabban a helyzetben, vagy miért térünk vissza olyan helyekre, olyan emberekhez, ahol a szívünket összezúzták és megtépázták? Ez egy olyan rejtély, amely érzelmi komplexitások és viselkedési sémák rétegeibe van burkolva; most mégis egy olyan utazásra hívlak általa, amelyet sokan túlságosan is jól ismerünk.

Tapasztalataim szerint ennek a jelenségnek a középpontjában a félelem és a remény keveréke áll, amelyet a magánytól való félelem, az alacsony önbecsülés és a mélyen gyökerező kötődési sebek fűznek össze. Ezek nem a gyengeség jelei, hanem emberi mivoltunk tükörképei, amelyek felfedik azt, hogy a múltbeli tapasztalatok milyen bonyolult módon alakítják a jelenben az életünket és az interakcióinkat.

  • A magánytól való félelem hatalmas erő lehet, ami arra késztet bennünket, hogy olyan kapcsolatokhoz ragaszkodjunk, amelyek már nem szolgálnak bennünket. A magány puszta gondolata ijesztőbbnek tűnhet, mint egy mérgező partnerség ismerős fájdalma. Ezekben a pillanatokban emlékeznünk kell arra, hogy az egyedüllét nem egyenlő a magányossággal; ez egy olyan tér, ahol az önfelfedezés és a növekedés virágozhat.
  • Egy másik fontos tényező az alacsony önbecsülés, amely azt a hamis narratívát suttogja, hogy méltatlanok vagyunk valami jobbra. Egészségtelen kapcsolatokhoz köt bennünket, és elhiteti velünk, hogy ez minden, amit megérdemlünk. Mégis, az igazság az, hogy mindannyian megérdemeljük azt a szeretetet, amely felemel és táplál, nem pedig olyan az szeretetet, amely csökkenti az életenergiánkat.
  • A kötődési sebek, amelyek gyakran gyermekkorban keletkeznek, az egészségtelen kapcsolatok ciklusait örökíthetik meg. Tudatlanul is olyan partnereket kereshetünk, akik tükrözik múltunk következetlenségeit, abban a reményben, hogy újraírhatjuk a történelmet és gyógyulást találhatunk. Ennek a mintának a megértése lehet az első lépés a szabadulás és a jóllétünket támogató kapcsolatok választása felé.
  • Az elsüllyedt költségek tévedése olyan kapcsolatokhoz köt bennünket, amelyek ideje már régen lejárt. Az idő és az érzelmek befektetése nyomasztóvá teheti az újrakezdés gondolatát. A múlt elengedése azonban nem a kudarc beismerése, hanem a bátorság és az önbecsülés megnyilvánulása.
  • Az ismerősség is megnyugtató illúzió lehet. Az ismertben – még ha fájdalmas is –, nagyobb biztonságban érzi magát az ember, mint az ismeretlenben. A torz emlékek elfedhetik a sebhelyeket, jóval szebb képet festve arról, ami egykor volt. Ennek felismerése képessé tehet bennünket arra, hogy tisztábban lássuk a valóságot, és az igazságban gyökerező döntéseket hozzuk.

A káros kapcsolatokhoz való visszatérés körének megszakítása magában foglalja az önreflexió és a gyógyulás útját. Ez megköveteli tőlünk, hogy felvállaljuk értékeinket, és egészségesebb kapcsolatokkal teli jövőt képzeljünk el. A támogatás keresése – akár terápia, akár megbízható szövetségesek útján –, megvilágíthatja az előttünk lévő utat.

Ne feledd, a változás lehetséges, és a gyógyulás felé tett minden kis lépéssel utat nyitunk az olyan kapcsolatok felé, amelyekben tisztelik és megbecsülik azt, akik valójában vagyunk. Legyen ez egy gyengéd emlékeztető, hogy nem vagy egyedül ezen az úton, és egy szebb holnap hajnala várhat rád; ha mersz lépni.  

Fedezd fel, hogyan szabadulhatsz meg a mérgező kapcsolatok fogságából, és találj rá az önállóság és boldogság útjára. Szabadítsd fel a belső erődet.

Ez is érdekelhet még

#novagyokmagazin